A körülöttünk levő világról kapott benyomások áradatában élünk.  Az ezekről kapott ingereket az érzékszerveink fogják fel és az idegpályáinkon haladva juttatják el az agyunkba, ahol tudatosul az információ. Ez az érzékelés életünk egyik alapja.                        A kertben sétálva egy rózsáról megtudhatjuk, hogy tavaszi, szép meleg időben nyílik, pompás vörös színe és egyedülálló rózsaillata van, ha fülelünk, tán még a benne virágnektárt kereső, döngicsélő méhecskét is halljuk.

vörös rózsa

Ez az egyszerű kép mind az öt érzékszervünket megdolgoztatja.
• a levegő hőmérsékletét a rózsa bársonyos szirmát, a tüskéjét bőrünkkel
• az rózsa illatát az orrunkkal
• a méhecske döngicsélését a tavaszi szellő susogását a fülünkkel
• a virágnektárt a szánkkal
• és a rózsa színét a szemünkkel érzékeljük.

Bármelyik hiányában nem lenne teljes az érzékelésünk.

A leg félteni valóbb azonban a „szemünk világa”. A szem nem csak a lélek, hanem testünk tükre is, ráadásul a bennünket körülvevő világ információinak 75%-áról is látásunk útján szerzünk tudomást.

A tárgyakról visszaverődő fénysugarak a szemhez jutnak el, ami hasonlóan működik, mint egy fényképezőgép.  Az ideghártya (retina) – a fényképezőgép filmjének felel meg – sejtjei érzékelik a fényt és a színeket, majd elektromos jelekké alakítják a képet, ami a látóidegen át jut el az agyba.

A vak embert mondjuk világtalannak. Erről a betegségről akkor beszélünk, ha  a látás,  pszichológiai vagy neurológiai eredetű részleges vagy teljes hiánya lép fel. Ez a szó a magyar nyelvben tisztán magában hordozza mély jelentését, ő valóban világ (világosság) -talan, vaksötétben, színek nélkül, csak a többi érzékszervére hagyatkozva él. Ezét van, hogy a vak embereknek általában más érzékszervük sokkal jobban, kifinomultabban működik, szervezetük ebben a formában kompenzálja a látás hiányát.
szem anatomiaja
Lássuk a teljesség igénye nélkül, milyen látási problémák vannak.

Rövidlátás (myopia)  A szem törőereje fokozott – mert a szaruhártya, vagy a lencse felszíne túlságosan domború – vagy ha a szemtengely hosszabb a normálisnál, akkor rövidlátás jön létre. A rövidlátó beteg a közeli tárgyakat, személyeket élesen látja, a távolban lévő dolgok képe azonban nem a megfelelő helyre, hanem a retina elé vetül.  A népnyelv rájuk mondja „csak az orráig lát”.

Távollátás (hypermetróp) amikor a szem törőereje csökkent, vagy a szemgolyó mérete kisebb az átlagosnál és  a tengelye rövidebb 24 mm-nél.  Az ilyen személy a távolban lévő tárgyakat élesen látja, a közelieket viszont nem tudja a retinán fókuszálni, így a közeli dolgokról nem keletkezik éles kép. Jellemző az idősebbekre, akik a távoli dolgokat – legyen az térben vagy időben távol – mindig élesebben, tisztábban látják.

Öregszeműség (presbiópia). Korábban normális látású személyek 40-45 éves koruk körül veszik észre, hogy olvasáskor, közeli munka végzésekor szemük nem tud a megfelelő távolsághoz alkalmazkodni, sőt közelre nézéskor gyakran fejfájás is fellép.
A körülöttünk levő világról kapott benyomások áradatában élünk.  Az ezekről kapott ingereket az érzékszerveink fogják fel és az idegpályáinkon haladva juttatják el az agyunkba, ahol tudatosul az információ. Ez az érzékelés életünk egyik alapja.

Kancsalság (heterotropia) nem tévesztendő össze a szemtengelyferdüléssel. A gyerekek körülbelül 4 százaléka kancsal, és közülük minden harmadik tompalátó. Háromhónapos kortól ötéves korig jelentkezik a leggyakrabban, de később is megjelenhet. A kancsalság fiúkat és lányokat egyforma arányba érinti. Kancsalság akkor alakul ki, ha a két szem összehangolt együttes működése sérül, a szemtengelyek keresztezik egymást, az ideghártya különböző pontjaira vetül a kép. Az agy tehát kettőzötten látja a dolgokat.

Szemtengelyferdülés (asztigmatizmus), ha a szem a beérkező fénysugarakat nem egy pontban, hanem egy vonal mentén egyesíti, így a képek eltorzulnak. A jelenség oka, hogy a szaruhártya, vagy a lencse felszínének nem szabályos a görbülete, hanem van egy domborúbb és egy kevésbé domború része is.

Szürkehályog (katarakta) a szemlencse olyan mértékű elhomályosodását, elszürkülését jelenti, ami már akadályozza, hogy éles kép alakuljon ki a retinán. Lencsehomály mellett a látásélmény a betegség korai szakaszában bepárásodott üvegen keresztüli nézéshez hasonlít, később párás és egyre koszosabb üveg használatához.

Zöldhályog  (glaukóma) elnevezése az ókori görög “zöld szín” szóból ered, mely a zöldhályogos roham során kialakuló zöldes színű szaruhártya elváltozásra utalt. A zöldhályog kialakulásának során a szemben található „csarnokvíz” termelődése és elfolyása közötti egyensúly felborul, a szemnyomás megemelkedik ez pedig a szaruhártya vizenyőjét és a látóidegfő vérellátási zavarát okozza. A vérellátási zavar következtében az ideghártya és a látóidegfő idegsejtei elpusztulnak.

Mivel tudjuk gyógyítani a szembetegségeket?
A modern orvostudomány és a szemészet fejlődésével a legtöbb szembetegség gyógyítható, szemüveggel, kontaktlencsével, speciális lézeres műtéttel.

Segít a speciális étrend az A, C, E-vitamin és az antioxidánsok fogyasztása.
Dióhéjban:
• Sok zöldet, leveles zöldségeket,
• Halat (hetente kétszer),
• Mogyoróféléket,
• Citrom- és narancssárga gyümölcsöket és zöldségeket.

A szemtornával is karbantarthatjuk és gyógyíthatjuk a szemet. Erről mond sok érdekeset az alábbi videó…

Az itt hallottak alapján látás helyreállító tréning indul Tatabányán 2013. március 18-án.